A fénymásolás története II. rész

Cikkünk előző részében szó volt Selényi professzorról és 1938-ig tartó munkásságáról, ám, ha érdekel, mi történt ezután, tarts velünk ma is!

1938 októbere nem csak Selényi professzor számára tartogatott újdonságokat, hanem a Carlson és Kornei Ottó párosnak is, ugyanis ebben a hónapban elkészítették az első xeroxkópiát az Astoria Hotelben, ahol megszületett az első xerox fénymásolat.

A kísérlet során a fotó vezetőnek tiszta ként használtak, melyet a folyamat során cinklemezre olvasztottak és megszárítottak, majd az elkészült fotót lykopódiummal előhívták. Carlson 1939-ben szabadalmaztatta ezt az eljárást, így ez lett a xerográfia alapszabadalma.

Az elv, melyet ebben leírt, a következő volt: első lépésként fotó vezető réteget szükséges felvinni egy földelt fémlemezre. Az elkészült réteget dörzsölés segítségével feltöltik, majd rávetítik a képet. Ennek hatására a fotoelektromos réteg a megvilágított helyen kisül. A rejtett elektrosztatikus képet por segítségével előhívják, majd papírt helyeznek rá, amire a por ráragad. Az elkészült képet később melegítéssel, majd lakkal rögzítik.

Ugyanazon év júniusában Carlson az elkészült szabadalmában azt is javaslatként rögzíti, hogy a fotoelektromos réteget használják fel a telegráfia, képátvitel és a televíziós képek átvitelére is, rádión és dróton keresztül.

Egy évvel később, 1940-ben Carlson tovább dolgozik elektrografikus készülékén, ezúttal nem egyedül, hanem a Battelle Intézettel karöltve. Hét évvel később a Haloid nevű cég is bekapcsolódik a fejlesztésbe, és pénzügyileg is támogatja a programot, melynek hatására Xeroxra változtatja a nevét.

A Haloid a Carlsonnal végzett munkája előtt nedves kémiai eljárás útján jutott az elkészült kópiákhoz, azonban ez nagyon bonyolultnak és drágának minősült. Az elektrografikus gépgyártás ipari fejlesztését ezután a Xerox cég tette lehetővé.1950-ben el is kezdődött a xeroxgépek sorozatgyártása. Ezeknél fotó vezetőként már nem tiszta ként, hanem szelént használtak.

Az első ember, aki először a szelént használta egy kép előhívására Selényi professzor volt, hiszen ő észlelte először az amorf szelén fotovezető tulajdonságát. Habár az általa használt rétegek alacsony ellenállásúak voltak, így az elektrosztatikus töltések nem tudtak rajtuk kifejlődni, később mégis kiderült, hogy a szelén az egyik legalkalmasabb fotovezető, és a legjobb a xerográfiai célok felhasználására.

Ez lett volna tehát a fénymásolás kalandos története. Két tudós folyamatos harca, akik mindketten sokra vitték, különböző szakterületeken. Míg Selényi Pál az elektrosztatikus fénymásolás feltalálója, addig  Chester F. Carlson a fotovezetős elektrosztatikus fénymásolás szülőatyjának szerepét töltötte be. Habár az első sikeres fotoelektromos és fotosztatikus kép a Carlson és Kornei Ottó párosnak köszönhető, Selényi Pál eredményes munkája nélkül még hosszú évtizedekig nélkülöznünk kellett volna a xerográfiát.

Reméljük hasznosnak és érdekesnek találtátok a cikket és a fénymásolás során nektek is eszetekbe jut ennek a magyar tudósnak a neve.

Jó minőségű irodaszereket vásárolnál megbízható forrásból, megfizethető áron, házhozszállítással? Válassz minket, hiszen nálunk egy helyen megtalálsz mindent, amire szükséged lehet!